Teljes kudarc Németországban: Magyarország nem fog belesétálni a németek hibájába

A magyar gazdaságpolitikai viták visszatérő eleme az általános forgalmi adó csökkentésének kérdése, különösen olyan időszakokban, amikor a megélhetési költségek növekedése jelentős társadalmi feszültséget generál. Az infláció különösen érzékenyen érinti a polgárokat amikor, ahogy az utóbbi időszakban is, olyan termékek kapcsán emelkedik, mint az élelmiszerek vagy a benzin.

Természetesen ez a kérdés is szóba került, amikor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a múlt héten az InfoRádiónak adott interjút. A miniszter szerint azonban az ÁFA-csökkentés nem megoldás erre a problémára, sokkal jobban bízik az árfigyelő rendszer bővítésében és a termelőkkel és kereskedőkkel való rendszeres konzultációban. Érdemes megnézni a tényeket, indokolt-e a miniszter szkepticizmusa a gyakran követelt ÁFA-csökkentő megoldással kapcsolatban – írja a Faktum tényellenőrző portál.

Az elemzésben kiemelték, hogy a médiában gyakran találkozunk azzal az egyszerűsítő megközelítéssel, mely szerint az ÁFA csökkentése automatikusan alacsonyabb fogyasztói árakat eredményez. Ez a látszólag logikus következtetés azonban figyelmen kívül hagyja a modern piacgazdaság összetett működési mechanizmusait, és azokat a piaci realitásokat, amelyek miatt az adócsökkentés ritkán éri el a várt hatást.

A német tapasztalat azért is különösen értékes számunkra, hiszen egy fejlett, erős versenyjogi szabályozással rendelkező piacon mutatja meg az ÁFA-csökkentés korlátait és lehetőségeit. A kutatás által feltárt 1,4%-os aggregált fogyasztásnövekedés jelzi, hogy bár az intézkedés képes élénkíteni a gazdaságot, a hatás mértéke korlátozott és erősen függ a fogyasztótól.

Az időleges jelleg ugyanakkor befolyásolja a piaci szereplők viselkedését is: a kereskedők és vállalkozások, tudva az intézkedés átmeneti természetéről, árképzési stratégiájukat nem a teljes adócsökkentés továbbadására, hanem saját profitjuk optimalizálására összpontosítják – vonta le a Faktum a következtetést.

Ez különösen jól megfigyelhető volt olyan nagy értékű tartós fogyasztási cikkek esetében, mint az autók vagy a prémium kategóriás háztartási gépek. Különösen érdekes megfigyelni, hogy a német kiskereskedelmi láncok hogyan időzítették akcióikat az ÁFA-változásokhoz.

ami valójában gyakran csak a korábbi árakhoz való visszatérést jelentette. Ez a gyakorlat jól példázza, hogyan képesek a kereskedők az adóváltozásokat saját marketingstratégiájukba integrálni, maximalizálva ezzel profitjukat. Az ÁFA-csökkentés önmagában nem elegendő eszköz a fogyasztói árak tartós csökkentésére. A sikeres beavatkozáshoz olyan komplex megközelítésre van szükség, amely figyelembe veszi a piaci mechanizmusok összetettségét és a különböző gazdasági szereplők motivációit. Csak így érhetünk el valódi és tartós eredményeket a fogyasztók helyzetének javításában.

***

Nyitókép: Peter Zelei Images / Getty Images